2026. április 28.

Úton a Comói-tó felé: Egy esős, de hangulatos este Ljubljanában

Kedd délután vágtunk bele a karácsonyi ajándéknak adott nyaralásba: mi adtuk ajándékba Bandi szüleinek, hogy közösen elmegyünk egy pár napra Észak-Olaszországba, a Comói-tóhoz.

Mivel Érdről ez egy jó 11 órás autóút lenne, és csak munka után tudtunk indulni, sokkal kényelmesebbnek tűnt Ljubljanában tartani egy pihenőt. Tőlünk ez a szakasz nagyjából 4,5 óra, ami pont ideális egy esti érkezéshez.

Sokat törtük a fejünket a logisztikán: vajon négy felnőtt, két kutya és hatnapi csomagmennyiség hogyan fog beférni a Teslába? Első körben még egy hétszemélyes bérautó gondolatával is eljátszottunk, de alaposabb fejszámolás után rájöttünk, hogy a Tesla verhetetlen. Az első csomagtartó („frunk”) és a hátsó padló alatti extra rekesz annyival több helyet kínál, mint egy átlagos hétszemélyes kocsi csomagtere, hogy végül a saját autónk mellett döntöttünk. Szuperül sakkoztunk: az egyik bőrönd a kutyák alá került, a másik előre, a maradék helyet pedig kitöltöttük a kutyakajával és az egyéb apróságokkal.

Szerencsénk van, mert Pogo és Boogie imádnak utazni; láthatóan értékelik, ha ők is a „falka” részei maradhatnak a nyaralás alatt is. Most is példásan viselkedtek az úton!

Bár az utazás zökkenőmentesen telt, pont sötétedéskor és szakadó esőben értünk a szállásra. Ez sem szegte azonban a kedvünket: miután elfoglaltuk a szobákat és lepakoltunk, nyakunkba vettük a pár percre lévő belvárost. Egy tündéri, magánkézben lévő belvárosi hotelben szálltunk meg, ahol a szobák mérete minden várakozásunkat felülmúlta – még a kutyák is kényelmesen elterülhettek.

A vacsora után Bandival és a kutyákkal még elugrottunk a töltőre, hogy „tele tankkal” vághassunk neki a reggelnek, és már csak a Comói-tó kékje lebegjen a szemünk előtt.