Még tegnap eldöntöttük, hogy elmegyünk az egynapos túrára, ami a norvég tömegközlekedést ötvözte a norvég vidéki tájjal. A norvégok Nutshell Tour-nak hívják, és mindenhol nagyon dicsérték az útvonalat.
8:43-kor indult a vonatunk, így megcéloztunk a 7:30-as reggelit, majd kicsekkoltunk a szállásról otthagyva a bőröndünket. Időben lesétáltunk a vasútállomásra és ott megvettük a jegyeket. Tök jól ki van találva, hogy mikor hol mire szállj fel vagy át, mivel meddig menjél, hol mire mennyi időd van. Persze ez azért is működik jól, mert minden pontosan indul.
Az első szakaszban Bergenből elvonatoztunk Voss-ba az Osterfjord mentén. Majdnem 10 óra volt mikor Vossba megérkeztünk. A vonaton aránylag sok fiatal ment sí cuccal felszerelkezve egy kis húsvét hétfői síelésre.
Vossból busszal mentünk egy óra hosszat gyönyörű hófedte hegyek és színes faházas kis falvak között, ahol az út mentén vagy folyó vagy befagyott tó színezte tovább a tájat. Gudvangenben állt meg a busz, ahol volt egy óránk a tájban gyönyörködni, fotózni, enni-inni, pisilni, pénzt költeni.
Gudvangenből egy nagy hajóval indultunk tovább déli 12-kor. A hajó Nærøyfjord-on és az Aurlandsfjordon át vitt minket 2 óra alatt el Flåm városkába.
Flåm nagyon pici. Aggódtunk, hogy csak 40 percünk lesz ott, és majd tuti kevés lesz. Mivel ezen utazók tartják életben a várost, így ajándék bolt, norvégmintás pulóver bolt és kajálda van. Mi ettünk a hajón és norvégmintás pulóverre se vágytunk, így hamar bejártuk a “várost”. Gyönyörűen sütött a nap, egy szavunk se lehet az időjárásra.
Tulajdonképp akkora a városka, hogy a kikötő és a vasútállomás egymásra néz, eltévedni se lehet.
Flåmból egy 20km-es kis vonatúton mentünk fel 866m magasba 50 perc alatt Myrdalba.
Valószínűleg egy bő hónappal később, amikor már itt is minden csupa zöld, akkor aztán végképp gyönyörű a tàj, most azért még ezen a szakaszon elég kopár volt minden. Pedig ezt a 20km-es szakaszt 2005-ben az UNESCO a világörökség részének nyilvánította.
Myrdalból pedig újabb vonattal Voss-on keresztül Bergenbe vettük az utunkat.
Minden halálpontosan érkezett és indult. Egy másodpercnyi hiba se volt a szerkezetben. Azt hiszem ezt Magyarországon az első csatlakozásnál megfejelnék egy kis kihívással na meg egy 30 perces késéssel. Persze csak, hogy legyen benne valami izgalmas is.
6 órakor visszaértünk Bergenbe, visszasétáltunk a szállóba, felszedtük a bőröndünket, majd kimentünk a buszunkhoz, amivel fél óra alatt kint is voltunk a reptéren.
A gép időben indult, de így is éjfél volt mire landoltunk. És a télikabát marad is?