2023. október 30. Nem ötödik nap, mert tulajdonképp már reggel 8:30-kor elindultunk a reptérre a délben induló repülőhöz. Ez inkább amolyan összegzés.
Még tegnap este online foglaltunk egy reptéri taxit, ugyanis több féle taxi van Isztambulban: a városi taxi (világos sárga), ők eddigi tapasztalatunk alapján szeretnek zsebre dolgozni, hiába van óra a kocsiban (a visszapillantó tükrön van a kijelző, kicsit több mint 19 líra az alapdíj). Volt olyan aki előre próbált velünk megállapodni egy magasabb árban, mint amit majd az óra mutatni fog, gondolván, ha idáig eljött a hülyéje ezt már ki tudja fizetni. A másik típus, aki közben minden feltűnés nélkül leállítja az órát, majd a végén bemond egy random árat. Aztán van a narancssárga taxi, ami a reptérről hoz be, illetve oda visz ki: velük nem volt gondunk, óra bekapcsol, korrekt ár, kártyával fizethetsz. A harmadik féle taxi a fekete taxi, elegánsabb, luxibb, drágább. És van az online rendelhető taxi, ők a hosszabb utakra – pl: reptéri út – vannak berendezkedve és előre (szintén online) kell fizetni.
A tömegközlekedés (ha nincs tömegnyomor), akkor kellemes, gyors, és a jegy beszerzése nem macerás és nem is drága. Van egy plasztik feltöltő kártya (mi kaptuk ajándékba Bandi kolléganőjétől), amit úgy különben minden megállóban ugyanúgy be lehet szerezni, mint ahogy fel is lehet tölteni akár készpénzzel, akár bankkártyáról. Annyi van, hogy amit ráteszel és nem használsz fel, az rajta marad. Egy kártyát több személy is tud használni, nem névre szól, csak többször kell lehúzni.
Az összes útikönyvben vagy online oldalakon ajánlott látnivalók három nap alatt megnézhetőek, bejárhatóak, pláne ha jó helyen van a szállásod. Nekünk a Fatih negyed nagyon bevált, azon belül is mi csak ajánlani tudjuk a Meydan Suites kis szállót: jó helyen volt, nagyon tiszta, nagyon korrekt a tulaj srác. Annyi, hogy nincs reggeli, de a környéken beülős is van bőven és pékárut is lehet kapni. Kisbolt a közvetlen szomszédságban, de rendesebb bolt is van 300 méteren belül. A szálló egy park közvetlen környezetében van, de a közeli utcák is mind szimpatikusak, nem éreztük egyszer sem azt, hogy ne lennénk biztonságban.
Talán az is hozzájárul a három nap jó kihasználásához, ha néhány belépőjegyet előre online megvesz az ember, akkor kevésbé kell sorban állni. Vagy ha a korai nyitást és késői zárást kihasználjuk egy-egy helyen.
Arabosan koszosak, de ezen túl lehet lépni. Az emberek kifejezetten kedvesek, az árusok illedelmesek, kínálnak, de nem tukmálnak. Lehet alkudni, bár már az sem olyan, mint régen…
Ha több időre jön az ember, van mit csinálni, van mit látni, hiszen egy ilyen hatalmas városban látnivalóban is és programban is van bőven lehetőség. Azzal kell számolni, hogy azért a távolságok nagyok.
A reptér is hatalmas, időben ki kell menni, mert csak egyik pontról a másikra átgyalogolni 20-30 perc. És akkor még nem nézelődtünk a több száz bolt egyikében sem. Már a bejáratnál biztonsági szalagon kell túl jussunk (dupla security van), majd útlevél ellenőrzés és míg Magyarországról Isztambul irányába online beszállókártyát elintéztem előre, addig a vissza útra mindenképp sorban kell állni a csomagfeladós sorban, akkor is ha csak kézipoggyászod van. Majd egy újabb biztonsági ellenőrzés, ahol mi most elég bénán jártunk: figyeltem, hogy folyadék csak külön legyen. Egy kis kézipoggyász bőröndünk volt, abba tettem minden nehéz, újonnan beszerzett csetreszt körbetekerve és gyönyörűen kiékelve az élére hajtogatott szennyessel. Figyeltem, hogy ide semmi folyadék ne kerüljön, nehogy ki kelljen nyitni. A két kézitáskából az egyikben kéznél voltak a folyadékok, összekészítve, hogy hamar ki tudjam rakni. Na a lényeg, hogy a kisbőröndöt csak kiszedte mondván ebben folyadék van! Mondtam neki, hogy nincs. Nem baj, ő látja, nyissuk ki a bőröndöt. Miután mindkét oldalon mindent szétszedett, koszos zokni és alsógatyák mellől egy pólóba betekert és becsomagolt olaj tárolására alkalmas üres kerámia übriket kibontatott. Majd rájött, hogy üres. Visszapakolhatunk. De hát az én szép rendezett szennyeseim szanaszét voltak a bőröndben…
Egy nappal később jöttünk rá, hogy Isztambulban nem állították át az órát téli verzióra, így már két óra időeltolódás van az otthoniak és köztünk. Nem derült ki számunkra, hogy máskor állítják át, vagy át se állítják. Ezzel a két órás eltolódással úgy néz ki a menetrendszerinti indulás és érkezés, hogy pontban délben indul a gép Isztambulból és pontban délben érkezik Budapestre. Nem indultunk pontosan: fél egy volt mire a totálisan teli gép fel tudott szállni, de csak másfél órás volt a hazaút, így tényleg landoltunk délben.
Az elmúlt négy nap nagyon tartalmas volt, Isztambul izgalmas, látványos város, joggal nevezik a Kelet Kapujának. Mi végül 70.73 km gyalogoltunk és 75 emelet tettünk meg ezalatt a négy nap alatt. Talán az az egy lett volna ideálisabb, ha nem az ünnepi hétvégére érkezünk, de így utólag már az is túlélhetőnek tűnik.
Röviden: Mindenkinek ajánljuk Isztambult!