Mexikó, Yucatán-félsziget – 18. nap

2024. február 25. vasárnap

Van a Kék Zászló (Blue Flag), melyet olyan strandok és kikötők kaphatnak meg, amelyek betartanak bizonyos víztisztasági és szennyvízkezelésre vonatkozó előírásokat. Ez egy Franciaországból induló program 1985-ből, de ma már világszerte menő dolog, ha egy tengerparti szakasz megszerzi a Kék Zászló kitüntetést. Playa del Carmennek is van ilyen strandja, ahol reggel fél 8-kor már mozgolódtak a helyiek, gondolom leginkább a hétvége miatt.

9 órakor indultunk el a Cobá-i romokhoz szendvicsekkel meg kávéval felpakolva. Mivel a mára tervezett búvárkodást lemondtuk és felszabadult ez a nap, úgy gondoltuk, hogy ezt a romot még felkeressük, ami azért maradt ki mert nem esett útba, de alapvetően majd mindenki ajánlotta.

Tulum felé vissza kellett autózzunk másfél órát, sőt Tulumtól még a sziget belseje felé mentünk vagy 50 km-t.

Majd 11 volt mire odaértünk, mert Tulumban pénzt felvenni álltunk meg, utána meg egy útmenti kerámiásnál.

Cobá 200 és 800 között az egész maja világ egyik legnagyobb városa volt, mígnem nagy riválisa, Chichén Itzá át nem vette a vezető szerepet a térségben és az irányítást Cobá felett. 1000 után a település hanyatlani kezdett, és bár 1200 és 1500 között még valamennyit visszanyert jelentőségéből, ezután teljesen elhagyták. Mintegy 70 km²-es területén több épületcsoport helyezkedik el, amelyeket a maják által épített olyan utak kötnek össze egymással, melyek, a vízszintes terepen környezetéből többnyire kiemelkednek és ugyancsak ilyen utak vezetnek közeli kisebb településekre is, amelyek valószínűleg Cobá alárendeltjei voltak. Általában két, akár fél méter magasra emelt kőfal szegélyezi, a falak között levő űrt kőtörmelékkel töltötték ki. Ezt az utat nevezik sacbé-nak, ma egy részük elhanyagolt, vadon által benőtt, más részüket viszont továbbra is használják, némelyiket modern utak és vasutak alapzatába építették be.

Fél 2 körül végeztünk, de olyan nagy a terület, hogy gyalogoltunk 6,5 kilométert. Mondjuk biciklizhettünk volna is, vagy triciklivel vitethettük volna magunkat. Más maya romnál ilyen lehetőség nem volt, ebből is sejtettük, hogy nagy a terület.

Másik úton indultunk vissza, mert kinéztem egy maya család cenotéját, a Cenote Actun Zots nevű helyet, gondolván, hogy délután ott megmártózunk. Ráadásul jó meleg is volt ma: 30 fok.

Végtelenül jól jött ki: mikor megérkeztünk, akkor indult el egy 8 fős csapat, mert már kifürödték magukat: ismét kettesben cenotéztunk. Nekem eléggé hideg volt a vize, de Bandi alaposan felfrissítette magát. Csináltunk képeket, Bandi ugrált néhányat, majd jött két 10 fős társaság meg egy család. Ugyan még csak fél órája voltunk ott de mivel hideg volt a víz meg a levegő is sokkal hűvösebb egy cenotéban, így elég is volt és elindultunk.

Fél 5 körül mikor hazaértünk felmentünk a tetőteraszra, kidőltünk pihenni egy kicsit, meg három sört behörpölni, mert elmaradásban vagyunk.

Este pedig még tekeregtünk a sétáló utcán, majd kaptam churrost.

Hozzászólás