Spanyolország

Barcelona – 2. nap

Posted by

0

2024. május 3. péntek

Ahhoz képest, hogy mennyire voltunk fáradtak, fél 11 után aludtunk el tegnap este.

Reggel igyekeztünk a szálláshoz kapott reggelire, mivel 9 órára volt jegyünk a Sagrada Famíliába.

Ez az a hely Barcelonában, ahova mindenképp előre meg kell venni a jegyet annak érdekében, hogy biztos legyen a bejutás. Online megvehető: sok helyen árulnak jegyet, de szerintünk a legideálisabb letölteni a Sagrada Familia applikációt és abban megvenni a jegyet, majd azon belül ingyenesen letölthető a magyar nyelvű audio guide. Választható a toronyba való feljutás is extra árért.

Mi reggeli nyitásra vettük a jegyet, mert akkor még kevésbé van tömeg, valamint a fények is gyönyörűek (bár szerintem az minden napszakban gyönyörűvé teszi a templomot, csak mindig másképp).

Taxiba vágtuk magunkat, mert sétálva 45 percet írt, így meg 10 euróért elvitt négyünket kényelmesen.

3/4 9-kor már ott voltunk, először kívülről csodáltuk meg, majd bemenve maradt újra tátva a szánk. Emlékeztünk, hogy gyönyörű, de ez pont olyan szép, hogy mindig rá fogunk csodálkozni.

3 órát voltunk ott, nem tudtunk betelni a látvánnyal. Persze közben a toronyban is jártunk, ami mérsékelten izgalmas. A végén, mikor eljöttünk már bent is és kint a templom előtt is olyan tömeg volt, hogy újfent megállapítottuk, nagyon jó, hogy nyitásra érkeztünk.

A Sagrada Familia közvetlen közelébe Bandi talált egy jó értékelésű tapas bárt, ahova be is ültünk megpihenni és ebédelni.

Sétálva indultunk el visszafelé a szállásra, útközben hol egy-egy épületre rácsodálkozva, hol pedig egy kávéra megállva.

A visszaúton minimális kerülővel útba esett a Banksy Múzeum. Banksy egy korombeli Angliában élő srác, akinek valódi személyazonosságáról csak találgatnak az emberek. Különben pedig politikai aktivista és graffiti művész egyben. Alkotásainak, melyeket különböző városok utcáin, falain hagy társadalmi és politikai üzenete van mindig. Munkáját és alkotásait sokan csak vandalizmusnak tartják, rengeteg művét eltávolították már. A múzeum 3 szinten, majd 900 nm-en több mint 130 alkotását mutatja be.

Délután 3 óra után jöttünk ki a múzeumból és egyenes út vezetett a szállásig. Encsiék lepihentek, mi pedig kimentünk úgy a tengerparti részre, hogy Bandinak béreltünk egy rollert én meg futottam edzés gyanánt.

Majd még egy rollert bérelve elmentünk csavarogni, illetve van egy spanyol kis manufaktúra (Brava Fabrics), ahonnan Bandinak szoktam néha rendelni tök jó mintájú ingeket, és az ő barcelonai üzletüket is megnéztük ahonnan aztán néhány új darabbal jöttünk el, rollert leadtuk és sétálva, közben mindenfelé csavarogva vacsorázni mentünk.

Visszafelé betértünk egy művészeti shop-ba, ahol az eladó lány kedvesen, barátságosan fogadott minket, angolul jelezve, hogy bármit szeretnénk, csak szóljunk. Mondom Bandinak, tuti magyar, totál olyan akcentusa van. Nézegetjük a képeket, kérdez még hármat, majd megkérdezi honnan jöttünk. Mire mondjuk, hogy Magyarország már válaszolja is magyarul, hogy tudta, tök olyan az akcentusunk.

Barcelona – 1. nap

Posted by

0

2024. május 2. csütörtök

Az eredeti repjegyünk estére szólt, de a légitársaság addig variált, míg végül már reggel 7-kor a felhők felett voltunk. Vagyis korán keltünk, és előtte keveset aludtunk. De gondoltuk nincs ezzel gond, hiszen így majd egy egész nappal kiegészül a nyaralás.

Négyesben, Bandi szüleivel vágtunk neki a következő 5 napnak. Nincs kapkodás, nincsenek kötelező körök, max a Sagrada Familia, mondván, hogy az azért sokat változott az elmúlt 9 évben is, nemhogy az elmúlt 30-ban.

Mi 2015-ben voltunk Barcelonában egy pár napot, Bandi szülei viszont 1993-ban és akkor is csak egy napot.

A szállásnak írtam előre, hogy ha lehetséges, akkor letennénk a kis bőröndjeinket délelőtt, így a reptérről taxival a szállásra mentünk legelőször. Fél 11-kor már túl is voltunk a bőrönd kérdésen, a recepción volt külön hely a korán érkező és későn távozó vendégek csomagjainak.

Nyugodt tempóban elsétáltunk felfedezni a közvetlen környékét a szállásunknak, ami a La Rambla sétálóutca egyik tengerparthoz közeli mellék utcájában van. Csavarogtunk a La Ramblan, a kikötőben, közben kávéztunk, majd ebédeltünk egy Tapas bárban.

Ebéd után azért beütött kicsit a kaja kóma és a minimál alvás miatti szieszta utáni vágy kombója, így abban reménykedtünk, hogy a szálláson megkapjuk a szobáinkat. Visszasétáltunk, de csak egy szoba volt kész… Encsiék picit lepihentek, mi meg kettesben újra csavargásra adtuk a fejünket.

Egyszer csak eszembe jutott, hogy megnézhetnénk, hogy holnap délután hol kell majd felvenni a vasárnapi futó versenyhez a rajt számot. Megkerestük és gondoltuk megpróbáljuk felvenni (bár se személyi, se útlevél nem volt nálunk, miközben azt írták e-mailben, hogy az majd fog kelleni), de végül ez nem volt gond, név alapján simán kiadták. Kaptam vasárnapra ingyen tömegközlekedési kártyát a rajtszám mellé, viszont biztosítótűt nem adtak a rajtszám rögzítéséhez, ami persze csak visszafelé sétálva tűnt fel. Ilyenkor jön rá az ember, hogy 4 kis filléres tű milyen fontos is lehet. Bandi viszont szemfüles volt és a visszaúton talált egy kínai boltot, ahol ugyan 60 darabot kellett egybe megvenni, de volt!

Aztán lett nekünk is szobánk délután 4 órára, így mi is becuccoltunk. És harmadjára is elindultunk a városba. Amikor délután kettesben sétáltunk, akkor rájöttünk, hogy a bazilika itt van 3 perc sétára tőlünk, de aztán direkt nem mentünk be, hogy majd Encsiékkel együtt menjünk. Szóval ide indultunk elsősorban. Mikor kijöttünk Bandi jelezte, hogy itt voltunk 2015-ben. (Bevallom nem rémlett, de visszanéztük az akkori blogot és ugyan csak 2-3 képpel és fél mondattal, de ott volt.)

A bazilika és környéke után elsétáltunk a Picasso múzeumba, de sajna oda már mára minden jegyet eladtak, így nem tudtunk bemenni. És egyre hűvösebb lett, mi meg a délutáni napsütéshez voltunk öltözve, ezért visszamentünk a hotelba. Végül egy kis bridzs partival húztuk ki az időt alvásig, bár mind a négyen laposan pislogva ültünk a kártyáink felett.