2024. február 26. hétfő

Reggel összeszedtük magunkat meg a gönceinket, mivel indultunk tovább Playa de Carmenből. Ma meg kellett válnunk az autónktól, amit 17 napig használtunk, emiatt próbáltam úgy pakolni, hogy a kocsi leadás után ne legyen túl bonyolult az élet, ne kelljen különböző szatyrokkal vacakolni. A terv az volt, hogy először Cancúnba megyünk, ami egy óra vezetésre van Playa del Carmentől. Ott anno találtunk egy bevásárló központot közel a kocsi bérlős helyhez. A kocsit elég volt du fél 2-kor leadni, ezért arra gondoltunk előtte még egy kicsit shoppingolunk. Aztán, ahogy tartottunk a Cancúnba bevezető úton Budaörs-Biatorbágy magasságában megláttuk a helyi Premier Outletet hirdető táblákat: Go Grand Outlet. Az út túloldaláról lehetett bekanyarodni, de az autóúton elég sűrűn vannak visszafordulók. Fél 11 volt, de itt a boltok jelentős része csak 11 órakor nyit. És hát az Outlet sem volt kivétel. Félreálltunk, hogy a neten ellenőrizzük mégis mennyire lesz nekünk jó ez a hely, majd úgy döntöttünk várunk fél órát. Aztán ahhoz képest, hogy kb semmit nem vettünk mégis sikerült majd két órát elbillegni az üzletek között. Egy jó fagyival zártuk a csavargást.

Bementünk Cancúnba, ledobtuk a kocsit és tökéletesen kiszámoltuk, hogy a két órakor induló kompot, ami ráadásul a hotel zóna végéből indul kényelmesen elérjük. Annyira kényelmesen elértük, hogy még ebédelni is tudtunk, mivel ritkították a járatokat, mondván nincs elég turista. Szóval nem kettőkor, hanem csak háromkor indult a komp. De hát ezen már nem szabad bosszankodni, még akkor sem, ha 4 perccel maradtunk le az előző kompról. Végülis az elmúlt napokban elég spórolósan kajáltunk, épp ideje volt enni valamit.

A hajó max 10%-ig volt feltöltve, de nekünk mégis sikerült társakat találni a selfie-hez.

Mivel még mielőtt áthajóztunk volna Isla Mujeresre megálltunk még egy helyen összeszedni az utasokat a komppal emiatt kicsit hosszabb volt az útidő. De fél 5-re a szálláson voltunk a bérelt golf kocsinkkal.

A komp kikötőben míg én elrohantam pisilni, addig Bandi előtt elment két csaj, akik magyarul beszéltek. Mikor visszaértem mesélte, hogy hallott magyar hangokat.

Aztán a szállásra én mentem csak be, bejelentkezni és a két magyar lány épp végzett ugyanott a bejelentkezéssel. Egyből tudtam, hogy ez ugyanaz a két lány, mint akikkel a Bandi futott össze a kikötőben. Köszöntem nekik, kicsit dumáltunk, majd mentünk a dolgunkra.

Nagyon aranyos dzsungel részen kell bejutni a szobánkhoz. Lepakolás után kisétáltunk a szállás tengerpartjára. Naplemente, koktél, magyar csajokkal találkozás, jó dumálás, majd egy lábujj törés. Nem is értem, hogy hogyan történt. Felálltam, hogy kisétálok a mólóra képet készíteni, és belerúgtam valamibe, ami irtóra fájt ugyan, de kb ha egy kavicsba rúgunk bele is baromira tud fájni, szóval nem tulajdonítottam nagy jelentőséget neki. Gondoltam majd elmúlik.

Aztán a naplemente után megbeszéltük a két újdonsült barátunkkal, Barbival és Zsófival, hogy bemegyünk még a “városba”. Meglepően nem volt nagy élet. Azért beültünk egy helyre egy-egy sör mellé és tovább folytattuk a beszélgetést egyre több közös pontot találva.

Mikor visszaértünk éreztem, hogy nem stimmel a lábujjam, így gondoltam megvizsgálom a cipő és a zokni levétele után, de nem igazán kellett vizsgálni mert olyan lila és ronda volt. (Bal lábfej, negyedik lábujj). Mivel Zsófiról kiderült az este folyamán, hogy egészségügyis, ezért bátorkodtam neki is megmutatni, és osztotta a véleményem, miszerint ez eltört. Zsófi a középső lábujjamhoz rögzítette a töröttet, ezzel támogatva a gyógyulást. Tulajdonképp azon túlmenően, hogy bevettem rá erősebb fájdalomcsillapítót max annyit tudok tenni, hogy örülök neki, hogy ez nem az első napok egyikén történt.