2021. szeptember 16.

Mára (és innentől végig míg tart a nyaralás) esőt ígért az időjárás-jelentés. Reggel mikor felkeltem mégse esett. Úgy megörültem neki, hogy hamar el is vittem Pogot és Boogiet sétálni.

Mikor visszaértünk már szinte sütött a nap és a hőmérséklet is kellemes volt. Hamar összepakoltuk a cuccunk, hogy elinduljunk valamerre. Nem tudtuk hova. Annyi terv volt összesen, hogy két faluval odébb van egy híd, amit meg szeretnénk nézni. Beültünk a kocsiba és még a mi falunkból ki se értünk Pepe már aludt. Gondoltuk hadd aludjon, inkább akkor meg se állunk. Persze még mindig nem tudtuk, hogy hova menjünk…

Én még otthon összeírtam pár helyet (távolabbi vízeséstől szurdokon át egészen a barlangba vájt kastélyig), amik ugyan majd két óra távolságra vannak, de izgalmas helynek tűntek. Persze ezek a helyek légvonalban nagyjából 40-60 km között vannak, csak a Júlia-Alpok közbe szól. Ami leginkább felkeltette az érdeklődésünket az a Predjamai vár és a tőle 9 km-re lévő Postojnai cseppkőbarlang. A vár több mint 800 éve áll a 123 méter magas szikla közepén, alatta barlang. A világ legnagyobb barlangi vára mögött található a titkos alagutak hálózata, ahonnan a predjamai Erazem lovag indult rabolni és fosztogatni. Már láttuk magunkat a várban bolyongva, amikor ráeszméltünk, hogy van velünk két kutya, akiket lehet be se engednek. Sajnos jól gondoltuk, a honlapjukon ott áll a figyelmeztetés miszerint házi kedvenc nem vihető be.

Közben, ahogy beszélgettünk kiderült, hogy Eszti nem járt még Ljubljanában, ami viszont csak egy órányira van tőlünk. Adott volt, hogy akkor elmenjünk a fővárosba és az eső eleredésétől függően alakítsuk a programot.

Sajnos idő előtt eleredt az eső, persze nem adtuk fel egyből, sétáltunk az esőben is.

Délután hazafelé beültünk az Ákos által javasolt helyre, majd amikor hazaértünk, akkor még társasoztunk egy nagyot és filmet néztünk. Pepe pedig egyre szorosabbra kötötte a kutyáinkkal a barátságot.