2017. augusztus 8.

A gyaloglós nap után csináltunk egy semmittevős napot, ami nálam úgy nézett ki, hogy reggel 7-kor felkeltem és elmentem a Pogoval egy 3,5 km-t legyalogolni.

Mire hazaertünk Bandi is ébren volt. A villás reggelit Bandi készítette majd szendvicsekkel és hideg üdítővel felpakolva lesétáltunk a tóhoz, de persze közben próbáltuk a mi kis falunkat is felfedezni.

Kerestünk egy olyan szakaszt, ahol senki sincs, Bandi felszerelte a függőágyunk és a törölközőket kicsaptuk. Tök jó időnk volt, bár a víz nekem hideg volt, így én csak bokáig merészkedtem be. Pogo viszont annál lelkesebben úszott, hol egyedül, hol Bandival. El sem hiszem, hogy egy éve még mit kínlódtunk az úszásával…

Aztán volt egy pont, amikor én bebóbiskoltam, Bandi meg belemerült egy könyvbe, Pogoca meg úgy döntött, akkor ő körbenéz kicsit egyedül… Aránylag hamar észrevettük, hogy lelépett, de azért nem volt látótávolságon belül. Mindenestre onnantól kezdve az egyikünk mindig éberen őrizte.

Este már csak társasozni volt energiánk, hisz úgy kifáradtunk a nagy semmittevésben.