2025. május 27.

Először is tegnap rosszul írtam a blogban: az 57 éves dán király, Frederik szülinapját igenis megtartották, csak akkor mi még Budapesten vártuk a gép felszállását. Déli 12-kor az Amalien palota erkélyéről integetve fogadta a kastély előtti téren összegyűlt tömeg köszöntését. Régi hagyomány, hogy a király a déli őrségváltás alkalmával a palota erkélyén a családjával együtt integet az ünneplő tömegnek a születésnapján.

És ha már így kitértünk a szülinap miatt a királyi családra, akkor mesélek mást is.

X. Frederik, avagy magyarul Frigyes király édesanyja és egyben elődje a királyi trónon, II. Margit királynő volt, akit fia nem azért követett a trónon mert édesanyja meghalt, hanem mert Margit királynő lemondott fia javára 83 éves korában 52 év uralkodás után. A pletykák szerint Margit királynő fia és az ausztrál származású menye házasságát szerette volna menteni ezzel a hadművelettel, amelyből Frederik kifelé kacsingatott egy mexikói színésznő irányába. 

II. Margit királynő II. Erzsébet angol királynő harmad unokatestvére, mindketten Viktória királynő leszármazottai. A barátságon túl több hasonlóság is összekötötte őket, mint például a kutyák szeretete. 

II. Margit a koppenhágai egyetemen politológiát és filozófiát tanult, majd a Cambridge-i egyetemen őskori régészetet, később pedig a párizsi Sorbonne-on szerzett diplomát. A tanulmányai is mutatják, hogy sokrétű ember, akit a régészettől a művészetekig, minden is érdekel és a királynői protokoll feladatok mellett a saját szenvedélyeinek is hódolt: közel-keleti ásatások munkálataiban aktívan részt vállalt az egyetemi évei alatt, a hatvanas években körbeutazta a világot. Anyanyelve mellett 4 nyelven beszél, nyelvtudását fordítóként is kamatoztatta, mindeközben ruhákat tervez: magának is, de miseruhát is készített, valamint díszlet és jelmeztervezőként is dolgozott a Dán Királyi Balett több előadásán és filmeken is. 2021-ben egy netflixes film látványtervezőjeként dolgozott (ingyen), melyért 2023-ban jelölték a dán filmakadémia díjára. 35 évesen készített illusztrációt a Gyűrűk Ura könyvhöz, melyet álnéven el is küldött az írónak, aki ugyan jónak tartotta az illusztrációt (és ezt rá is írta a kapott anyagra), de azt a fiókba tette, mert azt akarta, hogy olvasói maguk képzeljék el a regény alapján a történetet. Az író halála után előkerültek a rajzok és azok meg is jelentek. 

Frederik herceg királlyá avatása tavaly januárjában nem úgy zajlott, mint a brit Károly hercegé, mindennemű pompa és csillogás nélkül a kormány tagok előtt a királynő aláírta a lemondását, majd a királyi palota erkélyére kiállva a miniszterelnök bejelentette, hogy az országnak új uralkodója van, és ezzel le is zárult a hatalomátadás. Majd X. Frigyes dán király a palota erkélyéről köszöntötte az őt éltető tömeget. 

Az északi országok királyi családjainak stílusa sokkal visszafogottabb és lazább, mint például az angoloké. Frigyest koronahercegként gyakran lehetett látni Koppenhága utcáin, amint kerékpárral iskolába viszi állami intézményben tanuló gyerekeit, de zenei fesztiválokon, kocsmákban és futás közben is könnyedén összefuthatott vele bárki.

Másfél nap alatt megállapítottuk, hogy Koppenhága olyan város, amilyen a királyi család is: végtelenül nyugodt, pompa, felhajtás és csilivili nélküli, ahogy az emberek is. Nagyjából mindenki biciklivel közlekedik, autós forgalom minimális, emiatt aztán se dugó, se dudálás, se baleset. Az emberek kiegyensúlyozottak, kedvesek, mosolygósak. Nem zavarja őket se a hideg, se az eső, ők csak bicikliznek és élvezik az életet. 

A belváros közepén van a szállásunk, de olyan csöndes a szállás, hogy reggel nem ébredtünk korán. Ehhez a szálláshoz nem kaptunk reggelit, bár van a hotelnek reggeliztető része. Így a párszáz méterre található BUKA Bakery-ben ettünk és kávéztunk.

Ahogy elindultunk, az utunk egy olyan templom mellett vezetett, amit tegnap kívülről már megcsodáltunk, és láttuk, hogy most nyitva van. A Holmens Kirke egy XVII. századi templom faragott oltárral, melyet IV. Keresztély király építetett.

Ezután egy másik templomhoz mentünk, a Vor Frelsers Kirke-hez, melynek tornyába 400 lépcső vezet fel és tök jó kilátás van a városra. 

Van Koppenhágában egy városrész, melynek neve Christiania, közel a belvároshoz egy 84 hektáron elterülő régi katonai területen lévő kommuna közel ezer állandó és sok ideiglenes lakóval. A területnek egyedülálló státusza van, melyet külön törvény szabályoz. Eredetileg a 70-es évek legelején, a hippi mozgalom idején foglalták el az épületeket az első telepesek. 2004-ig még a kannabisz kereskedelem is megengedett volt, melyet ma már tiltanak a hatóságok. Christianianak saját törvényei vannak, mely a gyengébb drogok használatát engedi, de az erős kábítószereket, a fegyvert, az erőszakot, a lopást, a tűzijátékot és a személygépkocsik használatát a városrészben tiltja. Furcsa egy hely.

Kávéztunk egyet majd visszasétáltunk a szállásra és pihentünk egy órát. Olyan jól időzítettünk, hogy ezidő alatt az eső kieste magát.  

Délután Christiansborg Palotához sétáltunk el, ami a kormányzati palota Koppenhága belvárosában. Itt található a dán parlament, a miniszterelnöki hivatal és Dánia legfelsőbb bírósága is, valamint a királyi fogadó termek. A lovagterem falait Bjørn Nørgaard színes faliszőnyegei díszítik, amelyek a dán történelem 1000 évét mutatják be képekben a viking kortól napjainkig. A 17 fali szőnyeget II. Margit királynő kapta az 50-dik születésnapjára. Egyik oldalról a fali szőnyegek nagyon részlet gazdagok, színesek, érdekesek, iszonyat munkát tartalmazóak, másik oldalról meg all az ember a szőnyeg előtt és abszurd részleteket szúr ki. Nekem nagyon tetszettek.

Miután a palotát bejártuk a palotához tartozó konyhát is meg tudtuk még nézni. 

Sajnos a lovardára és palota korábbi épületeinek 800 éves romjaira nem maradt időnk, de a belépőjegyünkkel holnap vissza tudunk jönni.

Visszafelé a bevásárló utcán át haladtunk a szállás felé, néhol, egy-egy boltban megállva. Közben persze megéheztünk így még egy pazar házassági évfordulós vacsora is belefért.