2023. március 14.
Ez tényleg amolyan nulladik nap, mint a sziget fesztiválon. Van is, nincs is, hiszen a repülő 17:20-kor indul menetrend szerint Budapestről a jordán fővárosba, Ammánba. A repülőút 3 óra 20 perc, de rájön még a kétórás időeltolódás, meg a reptérről a szállásig tartó útidő, így legjobb esetben is éjfél előtt kicsivel lehetsz a szálláson.
Ezt az utat egyszer már megterveztük, lefoglaltuk, rákészültünk. De sokunknak van ilyen, Covid előtt betervezett nyaralása, amit a járvány elvitt. A lezárások 2 héttel az indulás előtt jöttek (2020. március). Egy fillért se buktunk akkor: repjegy, szállás, kocsi bérlés, minden visszajött. Így nem panaszkodhatunk. Sőt, volt időnk átgondolni, hogy az akkorra tervezett 5 nap kicsit feszes, ezért inkább másik légitársasággal és 7 napra megyünk most.
Kiértünk délután 3-ra a reptérre, kényelmesen voltunk, Barbival és Lacival, újdonsült utazó társainkkal már a csomagfeladási ponton összefutottunk. Kicsit bolyongtunk még, kicsit dumáltunk, majd mikor elindultunk az útlevél ellenőrzésre, akkor egy nagyobb sor végén találtuk magunkat. A sor nem haladt, csak nőtt. És akkor kiderült, hogy egy órája nem működik az útlevél ellenőrzés informatikai rendszere. Nincs B megoldás, várni kell. Így aztán a gép hiába volt ott időben, az utasok a terminálban dekkoltak. Érdekes volt, hogy senki nem aggódott, nyugodtan vártuk a csodát, hogy magától meggyógyuljon a rendszer. Egyetlen izgalmas esemény az volt, hogy valaki előttünk kiborított egy pohár kólát, ami egyre csak csorgott mindenfelé.


Mi még fél órát vártunk, majd amikor már a gép kellett volna hogy induljon, akkor a rendszer is beindult. Na akkor kezdődtek a feszkók, mert néhányan azt hitték, hogy csak az ő gépük indulna már, a másik 300 ember hobbyból áll sorban…
Volt 4 db automata útlevél ellenőrző kapu azon kívül, ahol hagyományos módon haladt az ellenőrzés. Könnyen átálltunk oda, de a négyből három elég hamar újra leakadt… Végül sikerrel átjutottunk az ellenőrzésen, majd megfutattak minket, mondván másfél perc és zár a kapu. Komolyan vettük, bár tudtuk, hogy más is áll a sorban, aki ezzel a géppel jön. Így persze újabb sorba futottunk bele, de aztán csak felpörögtek az események és bő fél órás késéssel tényleg zárták a repülőgép ajtajait. 5:20 helyett 5:55-kor el is indultunk. Több csúszásra számítottunk, ráadásul a menetidőn kicsit javított a pilóta bácsi, így helyi idő szerint este 11 órakor landoltunk (20 perc késéssel).


Kötelező regisztrációt kell online intézni mielőtt neki indul az ember Jordániának. Ez az egyik, amit ellenőriznek érkezéskor. A másik, hogy elvileg kell vízum, gyakorlatilag viszont ha 4 éjszakát az országban töltesz, akkor elég online megvenni a Jordan Pass-t, amivel kiváltod a vízumot és egyben egy csomó helyre megváltod vele a belépőt. Ezt is ellenőrizték belépéskor az útlevél mellett. Sőt az útlevelet kétszer is ellenőrizték. Ezzel 1 óra el is ment még pluszban a reptéren. Annyira pont egy óra, hogy a Barbi még 14-ei dátummal lépett be pecsét szerint az országba, mi viszont már 15-eivel. A csomagokra nem kellett várni, ők vártak ránk.

Számítottunk rá, hogy késő lesz mire kikeveredünk a reptérről, így éltünk a szállás által felajánlott reptéri transzferrel. A reptér kb annyira van a városon kívül, mint Magyarországon. Bő fél óra volt az út forgalom nélkül.
Egész nap esett, kb akkor állt el, amikor megérkeztünk.
Ha jól értelmezzük az eddigi munkatempót, akkor abból amit a reptéren és a szálláson láttunk, baromira nem kapkodnak. Ráér mindenki, hiszen ők is ráérnek.
Mindenestre éjjel negyed kettőkor még ki kellett mennünk a közvetlen környéket megnézni. A sarkon van egy büfé, a helyi legjobb shawerma (közel-keleti gyros talán a legjobb megfelelője) árus lehet. Éjjel 2-kor még olyan forgalma volt (pedig az út túloldalán is nyitva volt egy kis önkiszolgáló), hogy pörgött a kés a srác kezében. Természetesen kipróbáltuk volna, de nem volt jordán dinárunk. Amíg én két képet csináltam könnyen szóba lehetett elegyedni a hely előtt állókkal, sőt inkább ők szólítottak meg minket és mondták, hogy ez Amman legjobb shawerma árusa. Kártyával nem lehet fizetni, de az egyik srác kezünkbe nyomott egy 5 dinárost (kb. 2.500,- Ft), hogy együnk, vendégei vagyunk. Bárány hússal készült, zöldségekkel megspékelve, tortillába tekerve.






Kicsit esett is még az eső, meg nagyon késő volt, így visszasétáltunk a szállásra. És éjjel 3 óra volt mire aludni mentünk.
Már most tök sok élményben volt részetek! Ez az éjjeli kajálós sztori meg zseniális. Jó felfedezéseket nektek, puszi ❤️
Micsoda fogadtatás!!! pörgetek is tovább!!! nagyon jó fotók!!!