Írtó korán keltünk. Nyaralás alatt ilyet csak erősen indokolt esetben szabad! De hát 6:30-ra már a kikötőben kellett legyünk. 7-kor indult a kishajónk Mahé szigetére.

A hajó La Digue szigetéről először Praslin szigetére ment át (ami csak 15 perc menetidő), és mikor ott is felszedte az utasokat szelte tovább az óceánt Mahé irányába. Nagyon vicces mikor ugyanazon emberekkel negyedik-ötödik napja rendszeresen összefutunk: hol a tengerparton, hol az étteremben, hol az utcán sétálva, biciklizve, hol pedig a Mahéra tartó hajón. La Digue-i tartózkodásunk során volt egy ilyen francia pár, ahol a feleség ráadásul kismama. Így végképp könnyen beazonosítottuk őket. Már nevetünk mind a négyen, ha meglátjuk egymást.

Cat Cocos, a szigetek között egyeduralkodó hajótársaság olyan pontossággal indult mindig mindenhonnan, hogy órát lehet hozzájuk állítani. Praslin sziget kikötőjéből 7:30-kor kikanyarodtunk és Mahén voltunk reggel 8:30-kor! De legalább láttuk a napfelkeltét!

Mivel Mahé a legnagyobb sziget a Seychelle szigetcsoportban, így a kocsibérlés adott volt. Előre online elinteztem, a kikötőben már táblával a kezében várt is minket az bérbeadó ember. Egy majdnem Honda Jazz-t béreltünk: Honda Fit, hybrid.

Felkerestük a szállásunkat, ahova oly hamar érkeztünk, hogy még takarítottak, így csak a bőröndöket hagytuk ott, tovább is autókáztunk. Tettünk egy kis kört, ami közben egy búvárközpontba akadtunk… Bejelentkeztünk egy holnapi merülésre. És megálltunk egy kedves kis partszakasznál:

Elfoglalva a szállást – ami felettébb szuper helyen van, december elején nyitottak, szóval tök új minden és tök szép – kipurcantunk a korai kelés miatt és rápihentünk a délutánra. Nem mintha bármit is csináltunk volna délután: csak elmentünk a helyi kisboltba.

És a mai térképünk: