Bergen – 2017. április 16. vasárnap

Későn keltünk, és későn is mentünk le reggelizni – gondolva, hogy a Dióék délben úgyis mennek, hát addig is velük bandázzunk. Úgy tűnt, hogy mindenki más is a késői reggeli mellett döntött, mert alig volt hely a reggelizőben. 
Fél 12-kor kikisértük az Esztoékat a reptérre menő buszhoz, mi pedig a halpiac felé vettük az irányt. A kikötő ezen részén hirdették a naponta 2-szer induló hajót, ami egy 2-3 órás fjord útra visz. Ki is néztük a hirdetés alapján és láttuk hogy du 2-kor indul majd. Gondoltuk addig felmegyünk az utcánk végéből induló siklószerűséggel a helyi Gellért hegyre. Technikai okok miatt nem közlekedett a sikló. Nem is tudta megmondani az ott dolgozó lány, hogy mikor lesz üzemkész. Emiatt aztán elmentünk kávézni, nézelődni és elütni az időt. 2 óra előtt egy kicsivel meg visszamentünk a halpiac mellé, hogy hajóra üljünk fjordozni. Álltunk és vártunk a hajó mellett (mert, hogy a személyzet sehol sem volt), amelyről később kiderült, hogy nem is az, ami nekünk kell… Konkrétan lemaradtunk a betervezett útról. Mikor rájöttünk csak álltunk szomorúan és néztünk csodálkozva, hogy milyen bénák vagyunk.


Végül, hogy a nagyon szép napsütésben mégiscsak csináljunk valami értelmeset újra megnéztük a “Gellért-hegyre menő siklót”, ami még mindig nem üzemelt. 

Amikor a Bandi keresgélte a fjord túrát a neten, akkor talált egy egynapos túrát is, ami a vasútállomásról indul. Arra gondoltunk, hogy ezek után hétfőn elmehetnénk erre az egész napos útra, hiszen a repülő csak este f10-kor indul haza. Kisétáltunk a vasútállomásra, csak hogy felmérjük merre van, mennyi idő gyalog és hogy egyáltalán húsvét hétfőn van e ez az út. Mikor mindent megtudtunk, akkor szúrtuk ki, hogy van egy messzebb, a város szélén lévő hegy is, ahova szintén visz fel felvonó. Buszra pattantunk és elmentünk oda. Csudi szép napsütés volt, így igazán szép volt a városra a kilátás.






Este 6 órára értünk vissza a szállásra kipurcanva. Lepihentünk, hogy aztán este 8-kor a közeli “Gellért-hegyre” is még visszamenjünk. Az utolsó siklóval mentünk fel, ahol pont a naplementére érkeztünk. És végül gyalog mentünk le, kisebb-nagyobb utcácskákban eltévedve, a város családi házas övezetét is felfedezve.



Hozzászólás