2015. október 10. szombat

A reggeli 3:30-as keléssel hagytunk magunknak 30 percet elkészülni, elindulni. Ezzel csak két baj volt: 1, nem ébredtem fel az órára egyből csak 10 perccel később. 2, nem vagyunk képesek 30 perc alatt elkészülni, pláne nem 20 perc alatt.

Végül 4 óra helyett 4:20-kor indultunk el otthonról. És a forgalom oly jó volt, hogy pikk-pakk kint voltunk a reptéren. (Milyen meglepő, hogy szombat hajnalban az emberek nem autókáznak az M0-áson, max a belvárosban mennek át egyik szórakozóhelyről a másikra. De mi abból épp kiöregedtünk.)

De vissza a reptérre: 5 előtt már kint is voltunk. Aztán csak akkor lepődtünk meg igazán, mikor észrevettük azt a rengeteg embert, akik pont ugyanígy hajnalok hajnalán indulnak szanaszét a világba. De hát az a sor, melyben beálltunk ezzel a sok emberrel együtt, az is oly gyorsan és frappánsan lement, hogy egy szavunk se lehetett.

A repülőn hamar visszaestünk a kóma állapotába, és álomba zuhantunk.
Fél 9-kor már katalán földön voltunk. Mondjuk a reptéren kicsit eltévedtünk, de ez abszolút belefért az időnkbe. Tulajdonképp azt is mondhatnám, hogy felmértük, visszafelé milyen boltok lesznek majd a terminálba.
Vonattal bementünk a városba, majd – mivel a megállók nevei sehogy sem stimmeltek a térképünkkel – egyszercsak lepattantunk, egy olyan megálló név láttán, ami ismerősen csengett a térkép nézegetése végett. Nem is tettük olyan rosszul, mert várhatóan az a vonat ettől már csak messzebb tett volna le minket, ha tovább mentünk volna. Szépen lassan végigsétáltunk a La Rambla fő sétáló utcán , melynek közepe táján nyíló kis utcában van a szállásunk. A szoba még nem volt kész, de a két kisböröndöt le tudtuk tenni, hogy újfent elinduljunk.

Egy reggeli és sok kávé után a La Rambla további szakaszát igyekeztünk bejárni, valamint a környező utcákat felfedezni.

  
  
  

Délután 4-re visszamentünk a szállást birtokba venni, és egyben délutáni pihenőre hajtani a fejünket. Bő két órás szundi után újabb gyalog túrára indultunk.

Először a La Boqueriának nevezett élelmiszer piacra tévedtünk be, amit leginkább a budapesti Fővám téri vásárcsarnokhoz tudnék hasonlítani. Van minden: hús,zöldség, édesség, kajálóshely. Nagyon hangulatos.

  
Aztán egy eldugott kis utcában egy eldugott kis kapu mögött találtunk egy templomot. Katolikus templom a lehető legkevesebb kegy tárggyal, ahol éppen egy kis dicsőítő csoport gyakorolt a másnapi alkalomra. Beültünk és csak hallgattuk őket.

Végül elmentünk a Sagrada Familia bazilikát megnézni sötétben kívülről. Elég sok része fel van állványozva, építik folyamatosan.

Majd egy kis Sangriával zártuk az estét.