2014. augusztus 27.
Nincs jetlegünk, ügyesek voltunk hogy kibírtuk első nap este 9-ig. Reggelig aludtunk mindannyian, és akkor se kelt egyikünk se 8 előtt, sőt volt akinek 10-ig is bírta az alvókája… De most inkább ne személyeskedjünk… Ráadásul kényelmesek a bungalóink, jók az ágyak, szóval nem panaszkodhatunk.
Délelőtt a parton való csavargás mellett még egy 11 órás reggeli is beugrott. A thai kajával senkinek semmi gondja, sőt mondhatni az a nap fénypontja. A sziget ezen része – még csak ezen részéről tudunk beszámolni – eléggé a turistákra épült, és azon belül is leginkább a búvárkodni vágyókra. Így aztán ez a rész, Sairee Beach tele van búvár központokkal, kajáldákkal, thai masszás szalonokkal, és mindenféle nyári ruha árussal, motor kölcsönzőkkel és hasonló turistáknak eladható dolgokkal. Alapvetően nem drága se az étel, se a ruha.
Amint látjátok, nem igazán lehet betelni a természet adta szépségekkel…
Délutánra szétszakadt a társaság. Először Bandi meg én mentünk el egy emlékeztető merülésre. Aki több mint egy éve volt búvárkodni annak ez kötelező, azért hogy felfrissítse a tudását. Elméleti rész is van, egy két oldalas tesztet kellett kitölteni, amiben az elrontott részeket átbeszéltük. Jelentem nem volt sok hibánk! Majd a 3 méter mély medencében megcsináltuk az alapvető feladatokat, amiket egy búvárnak álmában is kell tudnia, pláne ha búvárkodásról álmodik. Vicces volt, mert már a feladatok végén jártunk, amikor feljöttünk a medence aljáról és olyan szél meg eső tombolt, hogy csak néztünk. De végülis már vizesek voltunk, sőt a medence vize nekem való, mert vagy 30 fokos (a tengerrel együtt!), így az volt a melegebb. Ezalatt Esztoék kipróbálták a masszást, meg túl voltak ismét a nap egyik fénypontján. Az eső nem tarott soká, de a szél maradt estig.
Mire mi végeztünk, addigra meg a Dani indulhatott a kezdő kurzusra. Összesen négyen vannak a csapatban, az elméleti rész javán túl is vannak, ami azt jelenti, hogy a búvár tankönyv első 250 oldalát holnapra tudnia kell, mert kikérdezik.
Ezek után már csak a vacsora maradt. Kisebb kérdés vetődött fel, melyre nem volt egységes a válasz: ugyanabba az étterembe menjünk, amit tegnap ajánlottak, és tényleg mindenkinek bejött, ráadásul mindenkinek van még minimum 2 olyan étele, amit enne az ottani étlapról, vagy menjünk és kóstoljunk meg valami mást? Ráadásul nem csak ezt az egy éttermet ajánlották, hanem még másik kettőt-hármat, bár tényleg a tegnapit többen is dicsérték. De a kérdés végül magától megoldódott: nem volt szabad asztal a másik helyen, amit választottunk volna vacsora helynek. Kénytelenek voltunk visszamenni a már bevált thai Su Chili nevű étterembe. Mondtam már, hogy ez a nap fénypontja?!?
A vacsorát egy UNO party-val próbáltuk lenyomni. Dani meg ahelyett hogy tanult volna, ronggyá verte a társaságot.
























Köszi a beszámolót, örülünk, hogy jól vagytok! Bundus is jól van, üdvözöl benneteket:) sok puszi : Ancsa
Jaj, de jó! Kiskutyánkat mi is pusziljuk! Na meg persze Titeket is!